Gégény község

Adatok

Régió: Észak-Alföld
Megye: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
Kistérség: Ibrány–Nagyhalászi kistérség
Lakosság: 2105 fő
Terület: 23.44 km²
Népsűrűség: 89,8 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 45

Fekvése

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nyírség-ben, a Rétköz délkeleti szélén fekvő település. Ajak 13 km, Nyírbogdány 12 km, Dombrád 11 km, Székely 7,5 km, Berkesz 6 km, Nyírtass 6 km, Pátroha 5 km, Demecser 4 km távolságra található.

Nevének eredete

Neve ismeretlen eredetű, lehet, hogy a „gége” közszó képzős alakja, lehet személynév is.

Története

A település nevét egy 1406-ban kelt oklevélbe foglalt adománylevélben említik először. Az adománylevél szerint IV. László a Gégényben lakó Mikust, Jánost és Herceg fia Bácsot szabolcsi várjobbágyai közül kiemelve nemesekké tette, Belgégény és Külgégény birtokokat adományozva nekik.

A falu tehát a szabolcsi vár birtoka volt, az adományos családok utódait – bár rokonságuk nem bizonyítható – Gégényieknek nevezték.

Az említett 1406-i oklevélben az eredeti adományosok negyedik és ötödik ízbeli fiú- és leányági utódai osztozkodtak rajta.

Az egyik falut (Belgégény) a XIV. század közepén – nyilván házasság révén – több, közeli faluról elnevezett kisnemesi család (Lővei, Megyeri, Vajai, Sényői stb.) is birtokjogot formált hozzá.

A XV. század-ban a Várdai családbeli Miklós, Simon és Mátyás a Gégényi család egyik özvegyétől vétel útján jutott gégényi birtokához.

A Várdai család 1611-ig – míg fiágon ki nem halt – itteni birtokát megtartotta, az osztozkodáskor a két falu felét bedegi Nyári Pál kapta meg. Másik felén a XV-XVI. század-ban a Megyery, a Petneházy, az Ibrányi és a Nyakas család osztozott.

1556-ban 8 dézsmafizető háztartása volt, mintegy 40-45 lakossal.

1588-ban az Ibrányiaknak 15, a Nyakas testvéreknek 6, Megyery Boldizsárnak 7 jobbágya élt benne.

A XVI. század végén a falu még két különálló település volt; ekkoriban már Külgégényt hívták Egyházasgégénynek, a Megyery és Nyakas család része ebben a faluban volt.

1618-ban hat földesura volt, 36 jobbágyházzal. Négy év múlva Nyakas György egyházasgégényi birtokát a demecseriek pusztaként használták.

A XVIII. század elejére ugyancsak pusztává lett a Megyeryek birtokrésze is.

1720-ban 4 telkes jobbágy és zsellércsalád lakta.

A jobbágyfelszabadítás idejére a korábbi földesurak közül csak a Jósa és a Jármy családok maradtak meg, mellettük több birtokos (Mezőssy Tamás, Vay Ábrahám és a Borbély család) kisebb részeket bírt belőle; lakóinak száma 491 volt. 1870-ben 112 háza, 740 lakosa volt 4518 kat. holdnyi határán; 1910-ben 200 háza és 1500 lakosa volt.

A Sz.-Sz.-B. Megyei önkormányzat honlapja alapján.

Nevezetességei

Református templom.

Emlékpark.

Következő községek

További községek